Képzőművész társulatvezetőnk és a Tárt Kapu Színház közös alkotása a Kisebbségek Házának falán Kispesten
2008. ápr. 19. Szerző: tartkapuszinhaz
Tisztelt Olvasóink!
Köszönjük megtisztelő figyelmüket. Amikor honlapunkat elindítottuk, nagy lehetőséget láttunk abban, hogy a kornak megfelelő korszerű módon, azaz az interneten keresztül is megmutassuk társulatunkat. Szereplőinket, magunkat, társulatunk életét, céljainkat, tevékenységünket. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak azért, hogy honlapunk iránt ilyen nagy érdeklődést tanusítanak. Ez nekem, a honlap szerkesztőjének is bizony komoly, de annál örömtelibb kihívást jelent. Nagyon köszönjük, hogy Önt is itt üdvözölhetjük honlapunkon!
Április elején kollégám, és társulatunk vezetője a Kispesti Önkormányzattól azt a felkérést kapta, hogy a most megnyíló Kisebbségek Házának belső udvarába készítsen el egy szabadtéri grafikát. Balkay László eredendően képzőművész. Művészként azonban a lelki betegségek gyógyítása mellett kötelezte el magát. Így találtunk egymásra, mint pályatársak, s mivel céljaink nagyon egyezőek voltak, lassan négy éve közösen vezetjük a műhelyünket, ahol a művészetek segítségével gyógyítjuk a hozzánk forduló embereket.
Így hoztuk létre 2005. februárjában a most már méltán népszerű Tárt Kapu Színházat. Műhelyünk tagjai és színházunk előadói szinte mondhatni családtagjaink. Műhelyünk mindig úgy működött, mint egy nagy család. Ezért nem meglepő, hogy Laci, amikor a felkérést kapta, úgy gondolta, nem élet az élet a műhely tagjai nélkül, jöjjenek és alkossanak ők is vele!
Így született meg a nagy mű. A Kisebbségek Házának dekorálandó falfelülete ugyanis komoly méretekkel redelkezett. A 25 méter hosszú és 3 méter magas falfelületet másfél nap alatt festették meg. A kép spray-technikával készült, mint a graffity-k. Címe: Álomkép.
Témája: egy csodálatos édeni kert, a nap ragyog, szól a zene, pörög a tánc… A Nap sugarai a különböző, a kerületben élő nemzeti kisebbségek zászlóiból állnak. Horvát, lengyel, román, cigány, bolgár, görög és szerb nemzeti színekből. A kert kapuja mindenki előtt nyitva áll. Ide igyekszik a szüleivel éppen egy sárkányt eregető kisfiú.
A fal tetejére egy idézetet írtak: a Tárt Kapu Színház egyik szereplőjének saját verséből egy sort: “Milyen pompás ez a Hajnal, bölcs napunk lesz, bűvös, Új!”, s az alján ez áll: A Kispesti Önkormányzet megbízásából készítette Balkay László a Tárt Kapu Színház tagjainak segítségével 2008. évben.
Páciemseink megkérdezték tőlem, hogy “mi is kisebbség vagyunk”? Nagyon meghatódtam a kérdésen. Addig, amíg ilyen kérdések merülnek fel, addig lehet, hogy van még mit tennünk annak érdekében, hogy ha rövidebb-hosszabb ideig egy ember lelki problémákkal küzd, annak ne kelljen emiatt szégyenkeznie, ne kelljen titkolnia. Minden egyes nap ezért dolgozunk. Fel szeretnénk mutatni azt az értéket, ami egy-egy emberben rejlik, legyen az egy olyan ember akinek kisebb, vagy legyen olyan, akinek súlyosabb lelki problémája van. Nem a társadalmi kirekesztettség, vagy hátrányos megkülönböztetés, vagy megbélyegzés ellen harcolunk. Tehát: nem valami ellen küzdünk, hanem a gyógyulásért alkotunk, de ezzel az alkotással egyben mások örömét is szolgáljuk. Ilyen egy-egy színházi előadás is, vagy egy-egy kiállítás. Értéket mutatunk fel. Ki-ki döntse el mi a véleménye. Higgyen inkább a saját fülének és a saját szemének!
Aki már társulatunkat látta valaha, csak egy előadás erejéig is szerepelni, az biztos hogy már soha többé nem lesz ugyanaz az ember. Már soha többé nem látja úgy, hogy van bármi is, ami megkülönböztetné az embereket egymástól, hacsak nem a személyiségükben rejlő, amúgy is meglévő színek variációja.
Ilyenek a nemzetek is. Mindegyik kicsit más, egyéni színekből áll. Más a története, a hivatalos nyelve, de az emberek, akik ott élnek, mind ugyaolyan érző, sokoldalú, örülni és szenvedni képes emberek, mint mi vagyunk.
Szerző: Kaszás Nóra