Feed on
Bejegyzések
Hozzászólások

'Verseink' Kategória archívuma

  Angyalarcú Böske Szolcsánszkyné Margitka tollából   Egyszer élt egy kisebb alföldi faluban angyalarcú Böske. Böske félénk, visszahúzódó, magányos öreglány volt. Azért nem volt annyira magányos! Kielégítették a madarak, a háziállatok, a kerti növények. Egyszer, váratlanul Böske párra lelt egy szorgalmas, kedves férfi személyében. Házat építettek, gyermekük született. Kiegyensúlyozott lett az élete, elégedett volt. Sajnos, […]

Teljes szöveg »

Nemes Péter: Karácsonyi ajándék

Havas tájon hideg télben, Csengettyűszó száll a szélben. Eljött minden ember karácsonya, Örömteli csodálatos ajándéka.  Szenteste a fenyő alatt szól a kisharang, A hóban sietve egy szán csendesen halad. Télapó az, elhozta az ajándékod, Kellemes ünnepet és boldog karácsonyt!             Nemes Péter Budapest, 2009.11.24.

Teljes szöveg »

Nemes Péter: Tavaszt hozó

Ó, te virágba borult tavasz, Hozz a szívembe most vigaszt. Hadd repüljek messze a széllel, Már ne törődjek a hideg téllel. Tavaszi zápor mossa az arcomat, S türelmetlenül számolom a napokat. Amikor látom a sok virágot a réten, Te mosolyogsz rám kedvesen és szépen. Lágy tavaszi fény szép napsugára, Terül el a színpompás nagyvilágra. A […]

Teljes szöveg »

Nemes Péter: Álom?

Álom? Ébren mindig vágyódsz valahova, Szíved álmodban visz a távolba, Zöldellő erdőbe és napsugárba, Illatos virágmezőkön sétálva. Mi kedves szívednek, itt megtalálod, Szép virágok közt varázslatos álmod. Színes szirmokon megpihensz fáradtan, Pillangók vigyáznak csodálatos álmodban. Keringőt járnak csillámokat szórva, Halkan repülnek messzi a távolba, Még kicsit látod fénylő játékukat, Mélyen elalszol és veled álmodnak. Messze […]

Teljes szöveg »

Nemes Péter: A remény

A remény   Ó remény, te kisfényű gyönge remény, Mit adsz nékem, mikor kevés van belőled? A lángod most pici, mint a homokszem, Mi markomba fogva világít a sötétben.   Ha becsukom szemem, még picit látlak, De ébredőn a reménytelenségben csak várlak. Kérlek, adj erőt gyönge fényedből nekem, S én remélem, százszor visszaadhatom neked!   […]

Teljes szöveg »

Millei József verseiből

A szomorú fűz panasza A természet védelmében Szomorú vagyok, lombjaimmal szomorúságra születtem. Egy fa vagyok, s a nyár delén az emberek is szeretnek. Tavasztól őszig szép vagyok, olyan sokan dícsérnek. Szép színes tollú madarak lombjaim alá térnek. A tél nekem a mostohám, minden örömöm elűzi. Fagyos földben magamra hagy, lombjaimat szél tépi. Búslakodom kinn a […]

Teljes szöveg »

Drobni Erzsébet verseiből

 Ellentét  Ki akarlak fosztani ,  meg akarlak rabolni,  vérig akarlak sebezni,  meg akarlak ölni.  El akarlak halmozni,  kincsekkel elárasztani,  sebzett testedet meggyógyítani,  halandóságod megörökíteni.  Kettősség  A boldogság – üres pohár, a szenvedés – üvegkancsó tele borral, mert a pohár eltörik, és ott ömlik Jézus vére a borban. Négysoros  Se járni, se megfeszülni, nincs hitem, nincs […]

Teljes szöveg »

Bakonyi László verseiből

Alkoss tudással… Alkoss tudással, széppel, mással; feszülj jellé az elmúlással . Tárulj igénnyé ott benn, bőven,   láss meg forgácsot fában, kőben, igazló álmod mérd a jóban − sürgő varázsod védd valóbban,   majszolt ebéded kérd meg bőven,   igért reményed hírét bőbben, fogj fel tanácsot, bízhass százat, − foltozz reményt és építs házat,   […]

Teljes szöveg »

F. Bernadett verseiből

Képzelt önarckép Álló tükör. A Nagymamám szép hosszú, barna, dús haját fésüli, s mosolyog, míg gyermeke a bölcsőben alszik s álmodik. A Nagypapa pipázva könyvet olvas cikázva szavakat dobál… Nagymama tálcán kalácssal, kávéval vendéget kínál. Kicsi húgom hegedűt nyaggat, próbálkozik… azért csak húzza, húzza. Anyám? Apám? Még sehol sincsenek? Nézek a tükörbe: arcom nem feledteti […]

Teljes szöveg »

Lőrinczi Attila verseiből

23 év után Variáció Vajda János, Ady Endre és iszlám témákra Mint a Montblanc csúcsán a jég, minek nem árt se Nap, se szél, csöndes szívem többé nem ég, nem bántja újabb tartós szenvedély. Körülöttem csillagmíriád, versenyt kacérkodik, ragyog, fejemre szórja sugarát, amihez koromhoz képest nem is ritkán fel-fel lángolgatok, de tartósan, valószínű már nem […]

Teljes szöveg »