Feed on
Bejegyzések
Hozzászólások

'Verseink' Kategória archívuma

Beck Zoltán: Miért féljek?

Veszíthet az ember ha éli életét Valóságot megvetve játsza képzetét? Balsorsot és sikert sohasem mérlegel Sorsa útvesztőjében nem is téved el Sokadalom nézetét néha megérleli Az nem szorítja, mert szabadon teheti. Napjainak száma miként repülnek is Valahány mindig örömre kerülhet is!

Teljes szöveg »

Új Irodalmi Rovatunk első verse

Teljes szöveg »

Szolcsánszkyné Margitka: Az élet apró csodái

Megcsodáltad-e már azt, amikor magasan szállnak a repülőgépek és világítanak. Amikor a szarkák egymással veszekednek. Azt, amikor a Nap lemegy, vagy amikor kifli alakú a Hold. Vagy azt, ha a frissen elvetett fűmagból nőni kezdenek a fűszálak. Amikor egy kisgyermek első lépéseit megteszi. Mikor egy újdonsült házaspár kilép a templom ajtaján és fogadja a jókívánságokat. […]

Teljes szöveg »

Szolcsánszkyné Margitka: Az élet

Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszer csak felébredj és megbánd. Szeresd azokat, akik jók hozzád! Felejtsd el azokat, akik nem. Hidd el, hogy minden valami okból történik. Amikor új esély adódik, két kézzel kapj érte. Soha senki ne mondja, hogy könnyű az élet, csak azt, hogy érdemes élni!

Teljes szöveg »

Szolcsánszkyné Margitka: Szegény emberek karácsonya

Szegény emberek karácsonya Faluvégén kicsi házban, gyertyafényes ablakban a háziak megilletődve várják az est jövetelét, a kis Jézus születését. Csengettyű szól, szán siklik, ők bent imádkoznak, várnak. Egyszer csak leszáll az esthajnalcsillag, csilingel a kis harang. Belépve a szobába eléjük tárul a fenyőfa. Alma, dió, mogyoró, kalács és leves. Minden földi jó. Arcuk ragyog, szívükben […]

Teljes szöveg »

  Angyalarcú Böske Szolcsánszkyné Margitka tollából   Egyszer élt egy kisebb alföldi faluban angyalarcú Böske. Böske félénk, visszahúzódó, magányos öreglány volt. Azért nem volt annyira magányos! Kielégítették a madarak, a háziállatok, a kerti növények. Egyszer, váratlanul Böske párra lelt egy szorgalmas, kedves férfi személyében. Házat építettek, gyermekük született. Kiegyensúlyozott lett az élete, elégedett volt. Sajnos, […]

Teljes szöveg »

Nemes Péter: Karácsonyi ajándék

Havas tájon hideg télben, Csengettyűszó száll a szélben. Eljött minden ember karácsonya, Örömteli csodálatos ajándéka.  Szenteste a fenyő alatt szól a kisharang, A hóban sietve egy szán csendesen halad. Télapó az, elhozta az ajándékod, Kellemes ünnepet és boldog karácsonyt!             Nemes Péter Budapest, 2009.11.24.

Teljes szöveg »

Nemes Péter: Tavaszt hozó

Ó, te virágba borult tavasz, Hozz a szívembe most vigaszt. Hadd repüljek messze a széllel, Már ne törődjek a hideg téllel. Tavaszi zápor mossa az arcomat, S türelmetlenül számolom a napokat. Amikor látom a sok virágot a réten, Te mosolyogsz rám kedvesen és szépen. Lágy tavaszi fény szép napsugára, Terül el a színpompás nagyvilágra. A […]

Teljes szöveg »

Nemes Péter: Álom?

Álom? Ébren mindig vágyódsz valahova, Szíved álmodban visz a távolba, Zöldellő erdőbe és napsugárba, Illatos virágmezőkön sétálva. Mi kedves szívednek, itt megtalálod, Szép virágok közt varázslatos álmod. Színes szirmokon megpihensz fáradtan, Pillangók vigyáznak csodálatos álmodban. Keringőt járnak csillámokat szórva, Halkan repülnek messzi a távolba, Még kicsit látod fénylő játékukat, Mélyen elalszol és veled álmodnak. Messze […]

Teljes szöveg »

Nemes Péter: A remény

A remény   Ó remény, te kisfényű gyönge remény, Mit adsz nékem, mikor kevés van belőled? A lángod most pici, mint a homokszem, Mi markomba fogva világít a sötétben.   Ha becsukom szemem, még picit látlak, De ébredőn a reménytelenségben csak várlak. Kérlek, adj erőt gyönge fényedből nekem, S én remélem, százszor visszaadhatom neked!   […]

Teljes szöveg »

Következő »