Szolcsánszkyné Margitka: Alföldi élményeim
2016. Már. 16. Szerző: tartkapuszinhaz
Gyermekkori iskolai szüneteket a Nagymamámnál töltöttem,
egy kis községben.
Sokszor mondta Nagymamám:
– Angyalom, menjél el a székbe (hentesbolt), hozzál
egy ½ kg karmonádlit (karajt) az ebédhez!
Én örömmel mentem, de csak üres pultokat láttam.
Szóltam a hentesnek.
– Hentes úr, de hiszen itt teljesen üres a bolt!
– Mi kellene fiatal hölgy?
– fél kg karmonádlit szeretnék!
– Ó, rögtön hozom, a fagyasztószekrényben van!
– Köszönöm, a viszontlátásra!
Szökdécselve mentem haza, örültem!
– Nagymama, Nagymama, itt a szép áru, finom ebédet főzhetünk!
A sikerélmény és a fenséges ebéd után lepihentünk.
Most már kicsit felnőttnek éreztem magam.
Vártam a további feladatokat, amivel imádott Nagymamám megbízott,
és én ezzel könnyíthettem munkáját.
Bárcsak még ma is segíthetnék, de már én is nagymama korba léptem.
Azért felejthetetlenek ezek az élmények, és én boldogan álmodozom.